péntek, június 22

La misteriosa noia del re Eco


Sokáig hezitáltam, lehet-e ilyet gondolni. Pláne mondani. Leírni meg végképp csak azért merem, mert erős becslések szerint is csak max. 20an olvassák a blogomat...így legalább a véleményformálók felelősségével nem kell számolnom, hehe.
Szóval kérem, ecco: Eco új regénye unalmas. Igen. Szánom-bánom, próbáltam így és úgy is szeretni, elvégre rutinos, sőt, professzionális Eco-olvasó vagyok, vagy mi. De nem. Eco eddig sem titkolta, hogy az író magának (is) ír, de ezt, kb. csak magának írta. Vagy még néhány '30-as évjáratú olasz értelmiséginek, akit átérzi, magáénak érzi a felidézett háborús-partizános éveket, újságokat, zenéket, és persze könyveket, minden mennyiségben. Eco eddig is gondoskodott róla, hogy az olvasó fejéről leszálljon a paróka az ő hihetetlen műveltségének, szellemességének, stílusának, intellektusának menetszelétől (hát izé, nem életem legjobban sikerült mondata...pedig a fejemben még jól hangzott :-) ). De ez sosem volt öncélú, sosem fulladt üres magamutogatásba. De itt sajnos kicsit mintha erről lenne szó. Minden tiszteletem és rajongásom mellett maradok az eddigi regényeknél, tárcáknál.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

A Tegnap szigete is unalmas.h

Unknown írta...

szerintem kevés könyv nem unalmas...:-), pedig már elolvastam vagy 10-et... :-D

Névtelen írta...

Dominika, és abból háromban még képek sem voltak, igaz?

JPalotas írta...

A tegnap szigetével egyetértek! Nem bírtam végigolvasni. Loanának még csak az 50. oldalán járok, eddig tetszett, bár a parókámat (?) nem dobtam el tőle.