Azért is szuper újra otthon lenni, mert így jóval kényelmesebben tudok egyik kedvenc hobbimnak hódolni, a piaci vásárlásnak. Álmomban néha a Campo de' Fiorin járok, minden alkalommal fejet hajtva Giordano szobra előtt, in concreto viszont a Lehelre megyek. Semmihez sem hasonlítható a szombat reggeli forgatag: nők és férfiak, ahogy in
tézik a hétvégi bevásárlást sok szatyorral, kosárral megrakva, az imádnivaló hangzavar - elmaradhatatlan a kofák kínálása - és főleg, ami mindig lenyűgöz akárhányszor megyek, az illat- és színorgia. Nem tudok betelni a parasztok standjai előtt lebbenő föld- és fűszerillattal, amelyből kiérzem a langyos nyári paradicsom illatát. Gyönyönyű, élénk színek mindenhol, zöld cukkini, sárgadinnye és narancssárga répa, sok piros paradicsom, színes paprikák, a nyárszínű görögdinnye, és örök kedvencem, az őszi hírnök, most még világosabb, de egyre mélyülő lila padlizsán. Ilyenkor megkergülök, megyek előre, mint a vadászkutya remegő orrcimpákkal, és a vége többnyire az, hogy annyi alapanyagot veszek, mintha legalább 20 emberre főznék folyvást. Ráérni viszont nem értem rá egész hévégén, úgyhogy tegnap este 9 óra tájban álltam neki alkotni valamit. Amíg aprítottam serényen a lecsóhoz a zöldségeket, beraktam az új sütőbe (még úgyse próbáltam) 1 nagy grillezni való paprikát, egy nagyobb padlizsánt, meg egy cukkinit. Aztán cseréltem: mikor már a fazékban rotyogott a lecsó, nekiálltam valamit kezdeni a grillezett zöldségekkel.
tézik a hétvégi bevásárlást sok szatyorral, kosárral megrakva, az imádnivaló hangzavar - elmaradhatatlan a kofák kínálása - és főleg, ami mindig lenyűgöz akárhányszor megyek, az illat- és színorgia. Nem tudok betelni a parasztok standjai előtt lebbenő föld- és fűszerillattal, amelyből kiérzem a langyos nyári paradicsom illatát. Gyönyönyű, élénk színek mindenhol, zöld cukkini, sárgadinnye és narancssárga répa, sok piros paradicsom, színes paprikák, a nyárszínű görögdinnye, és örök kedvencem, az őszi hírnök, most még világosabb, de egyre mélyülő lila padlizsán. Ilyenkor megkergülök, megyek előre, mint a vadászkutya remegő orrcimpákkal, és a vége többnyire az, hogy annyi alapanyagot veszek, mintha legalább 20 emberre főznék folyvást. Ráérni viszont nem értem rá egész hévégén, úgyhogy tegnap este 9 óra tájban álltam neki alkotni valamit. Amíg aprítottam serényen a lecsóhoz a zöldségeket, beraktam az új sütőbe (még úgyse próbáltam) 1 nagy grillezni való paprikát, egy nagyobb padlizsánt, meg egy cukkinit. Aztán cseréltem: mikor már a fazékban rotyogott a lecsó, nekiálltam valamit kezdeni a grillezett zöldségekkel. 
Padlizsánból krém lett: belét kikapar, só-bors, olivaolaj, némi citromlé (nekem maradt lime a szombati guacamole-ból), sok fokhagyma, chili és díszítésnek petrezselyem. Ez utóbbi azért hiányzik a képről, mert a mélyhűtött petrezselyem nem igazán fotogén, még leveles állapotában sem.
A többiből pedig grillezett saláta lett: zöldség csíkokra/karikára/akármire vág, ízlés szerint mehet bele lilahagyma és fokhagyma (én csak az utóbbiból tettem és csak keveset), sok friss bazsalikom, többi lásd fent: só, bors, olivaolaj, némi citromlé/lime. Ja, ebbe nem tettem chilit. Viszont, ha nem ettem volna meg mind, egy kis fekete olajbogyó jól menne hozzá.
Nota bene: nem piritóssal esszük, nem ám! Padlizsánkrémhez WASA kétszersültet (kapható pl. DM-ben, de megdöbbentő módon az amazonon is) ajánlok, isteni hozzá és egészséges, a grillezett zöldségek pedig köretként jól passzolnak valami lágy, semleges sajthoz (pl. feta, vagy bármilyen "házi" juhsajt). Egyébként mindkettőnek jót tesz, ha állnak egy éjszakát hűtőben, így én is csak ma tesztelem az eredményt.
A sommelier (aki ez esetben egybeesik a séffel) ajánlata mindkettőhöz Montepulciano d'Abruzzo. :-)
1 megjegyzés:
Drága Unokanővérkém,
olvastalak és nagyon éhes lettem...:-)))
puszi
Megjegyzés küldése