Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 800.000 Ft bírságot szabott ki egy cégre, mert miután kiderült egy állásra jelentkező fogyatékossága, kifejezetten emiatt nem hívta be interjúra. Lassan-lassan talán megváltozik valami ebben az országban is...
Az eljárás részletes leírásából persze kiderül, hogy ha a cég nem ilyen "béna", sosem tudják bizonyítani, hogy diszkrimináció történt. Félek, hogy ezzel csak annyit értek el, hogy a többi cég majd óvatosabb lesz. Az a baj, hogy hosszú távon nem a szankcionálással lehet elérni bármit is, hanem a viselkedés- és gondolkodásformálással, de az nagyon hosszú idő lesz, mire Magyarországon az emberek elfogadják, hogy a fogyatékkal élők is képesek lehetnek teljes értékű munkavégzésre.
Egyelőre a helyzet az, hogy ha bármiben "más" vagy, úgy tartanak tőled, mint a pestistől...ha elmúltál 40, hulla vagy; ha fogyatékkal élsz, akkor "béna rokkant"; ha meleg, akkor "hülye buzi" (akit egyébként meg is lehet dobálni, vagy betegnek minősíteni); ha roma, akkor jaj neked, úgy, ahogy vagy. Nőként még egész szerencsés az ember, szimplán csak hátrányosabb helyzetben van, mint a férfiak, de legalább - a fentiekhez hasonló - verbális inzultus ritkán éri ("csak" kevesebb fizetést kap, meg ilyenek, ja, és ha egy nő "nem arról híres, amiről az angolkisasszonyok", akkor büntetlenül meg lehet erőszakolni).
Miért van az, hogy pl. Skandináviában magától értetődik, hogy nem vagyunk egyformák?
Miért van az, hogy itthon állandóan úgy érzem, hogy"zsidó/meleg/roma/nő/fogyatékos vagyok" pólóban szeretnék mászkálni?
kedd, július 24
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése